I M E D I A S   K I A D Ó

Főoldalra A CD megrendelhető e-mailben (info@imediaskiado.com). Két munkanapon belül postázzuk. A postaköltség 1 példány esetében: átutalásos számlával 400 Ft, utánvéttel 1000- Ft.

LÓCZY LAJOS: TIBET

Telefon:  20 494 4126

Ára: 3200- Ft + postaköltség

Lóczy Lajos a magyar tudomány egyik megkerülhetetlen képviselője. Nevét szinte mindenki ismeri, munkásságát és műveit már jóval kevesebben. Ennek mindenesetre az egyik oka, hogy könyveinek nincsen újabb kiadása. Szerény kiadványunkkal legalább erre az adósságra szeretnénk felhívni a figyelmet. A "Tibet" CD-ROM "A Khinai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása" (Bp., 1886) című könyv megfelelő fejezetének betűhív digitális kiadása. A Tibet-fejezet jól reprezentálja Lóczy Lajos sokoldalúságát, tudományos alaposságát, világos okfejtéseit, morális értékítéleteit és az emberek iránt érzett megbecsülését egyaránt. A szöveg egyben értékes forrás magára a témára, Tibet földrajzi, kulturális, néprajzi, vagy akár politikai és vallási viszonyaira nézve is.

Tartalomjegyzék Tibet felosztása Tibet elzárt volta az európai utazók előtt A pönditok felvételei Tibet kormányzata Déli-Tibet orografiája Szikkim és a keleti Himalája hegyóriásai A Himalája főgerincze mögötti fenlapály Geografiai kutatások Tibetben A Tibeti felföldről lejövő folyók A Tangla hegység Geologiai viszonyok A Szivalik rétegek nagy elterjedése. Ezek nyomai a Felső Hoang-ho mellett (Folyók, tavak, klíma) Tibet többi folyói és tavai A folyók áthidalása Tibetben Veszélyes utak Tibet klímája Növény- és állatvilág Tibet florája és ennek nagy különbségei A fanövényzet és a tüzelő hiánya A növényevő emlős-fauna nagy gazdagsága Madarak, hüllok A vad jak A szelíd jak (Birkanyájak és lovak) A tibeti ebek Utak és kereskedés Tibet utjai Kereskedés, beviteli és kiviteli czikkek A karavánok utjai és vásárhelyei Tibet lakossága Tibet lakossága: abor, mismi, kacsin, mosszo, lolo; tibeti rasszok A budhizmus A budhizmus története Budha élete Csongkaba és a sárga lámák szektája A Dalai láma és a világi hatalom Tibet ujabbkori története A tisztviselők megvesztegethetősége Láma kolostorok A lámák rangfokozata Szertartásaik Az ima és az ájtatosság eszközei A lamaizmus szertartásainak rokonsága a rom. kath. egyház istentiszteletének áhitat-gyakorlataival A tibetiek szokásai, népviselet Tibeti épületek, fekete sátrak Tápszerek, ital és dohányzás A Tibetiek jellemvonásai, laza erkölcsök Temetkezési szokások Testalkat, nyelv, írás Tibet városai Tibet városai: Lassza Sigacze Tibet városai Thok-jalung aranyföldei A Gar-cse-thol és az Ombo vidék Tibet európai utazói Körösi Csoma Sándor emlékezete Önéletrajza Végszó

Részletek a szövegből: "A tibetiek arczvonása és testalkata különben tetszetősebb a khinaiakénál; középnagyságú, izmos termet, kerek tagok, a nőnél karcsúság és telt idomok jellemzik a rasszt. Vas egészség és a hideg iránti érzéketlenség jellemzi a tibeti természetét. Útközben a jobb karja és melle rendesen csupaszon van, mivel a jobb kezét kihúzza a hosszú ujjasból, hogy szabadon mozoghasson; tél derekán, midőn mi vastag bundákban lovagoltunk, tibeti karavánhajcsáraink fedetlen térdekkel jártak és déltájt, ha a Nap melegebben sütött, egész felső testüket kibontották a ruhából; -10 -15°C. mellett a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, rendes öltözetüknél egyéb takarót nem alkalmazván." "A tibeti nép jellemvonását nehéz megállapítani; azon sok különböző rassz teszi nehézzé, melyből a tibeti nyelvű nemzet össze van téve és a sokféle foglalkozás meg életmód, melyeket követnek. Nomádok, falvakban lakó törzsek, rablók, papok és koldusok, földművelők, kereskedők és pásztorok közt oszlik meg a nemzet és e hivatás mindenike módosítja a nép eredeti erkölcsi tulajdonságait. A tibeti vad tekintete daczára is általában rokonszenves volt előttünk. Kíváncsisággal nem alkalmatlankodott, nem gúnyolt bennünket, miként a khinai. A sportot kedveli, a természet szépségei iránt érzékkel bír, mesterkélt udvariasság helyett természetes vonzódással közeledett felénk, másutt pedig ellenszenvét palástolatlanúl tüntette ki. Még gondolkozása is közelebb áll a miénkhez, mint a khinaiaké; a mi dalunkat, észjárásunkat és rajzainkat jobban megérti és jobban méltatja, mint a khinai." "Az elhunyt lelke, a test megsemmisülése után, más élő lények alakjában születik újra. Csupán Budha személyesítőinek kiváltsága az, hogy ismét emberi alakban jelennek meg, bizonyos számú átváltozásig, midőn a Nirvanában megsemmisülhetnek; a többi halandónak lelke állatokba költözik, a jámbor lámák szelleme a téglás kacsákban (Casarca rutila) jelenik meg és azért ezek különös tiszteletben részesülnek, leölni nem szabad őket. A lélekvándorlás tanával egybefügg, hogy Tibetben állatot ölni nem istenes dolog és a mészárosok megvetett foglalkozást követnek. Az egyszer megölt, vagy betegségben elhullott állatot azonban, a lámákon kívül, kik húst nem esznek senki sem utálja. Az öldöklés tilalma még a parazitákra is kiterjed; a tibetieket sohasem láttam, pihenés közben, a testükön bőven tartózkodó apró állatokra vadászgatni; ők inkább eltűrik azok alkalmatlanságát, mint hogy a budhista tíz parancsolat első tilalma ellen vétkezzenek." "A házi állatok közül a kutyák tünnek fel mindenekelőtt az idegennek Tibetben. A házakban, a nyájak mellett, vagy a karavánok oldalánál hű társa és kísérője az embernek egy kutya fajta, melynek, széles alakja, óriás feje és bozontos bundájánál fogva, sehol sincs hasonmása. Háta fekete, melle és lábainak hátsó fele veres vagy fehér; szőre 5-6 centiméter hosszú; kurta fülei mögött a hímnek sötét veres jak szőrgalléra van, a mi az állat külsejét még ijesztőbbé teszi; széles szügy és bozontos fark jellemzi az állatot, mely bekunkorodott végével a hátgerinczet érinti, adjuk még ehhez a mély basszus hangú csaholást, és a tibeti ebet magunk előtt látjuk. A szerint a mint a veres és fehér színek a kutya mellén elhelyezvék és a fehér sáv szélesebb vagy keskenyebb, vagy a szeme felett is veres pontok jelennek meg: gyamdu, gyanga vagy gyama a kutyák neve, és e neveket értik is. Gróf Széchenyi mind a három féléből szerzett egy-egy példányt, a két első hím, a gyama nőstény volt. A hímek iszonyú csatákat vívtak egymással és hazaszállításuk, elkülönítésük, igen sok bajt okozott. Gyamdu és Gyama hitves pár volt, hamar megszelídűlt és a tibeti út fáradalmai közben kedélyes játékával sok mulatságot okozott; sőt a jó bánásmód igen hamar híveinkké tette az állatokat. Lakásunk ajtaja elé lánczolva őket, senki sem merte átlépni a küszöböt; nagy szolgálatot tettek a kutyák, midőn ismét visszakerültünk a khinaiak közé, amennyiben a kíváncsi csőcselék népet jobban távol tartották tőlünk, mint a kirendelt őrség. Mánvin-ben (Nyugat Jü-nan-ban) pedig - ugyanott, hol Margary megöletett - a lakásunkba törő, ellenséges érzületű csőcseléket illő távolban tartotta a hű ebek csaholása."