I M E D I A S   K I A D Ó

KALOTASZEG CD-ROM

 

Főoldalra

A CD megrendelhető e-mailben (info@imediaskiado.com).
Két munkanapon belül postázzuk.
A postaköltség 1 példány esetében: átutalásos számlával 400 Ft, utánvéttel 1000- Ft.

Ára: 4400- Ft + postaköltség

 

 Az anyag tartalmazza a települések történeti és népességi adatait, a templomok leírását. Mindezekről természetesen fényképanyagot (összesen mintegy 2600 eredeti képet) és többnyire videofelvételeket is közzétettünk.
A szövegek jelentős részét Miklósi-Sikes Csaba írta, nagyrészt ezen a CD-n jelentek meg először. A szerző jelenleg a sümegi múzeum igazgatója, kalotaszegi származású.

   Áttekintjük részletesen a kalotaszegi népművészet, népi építészet alapjait is. A népviseleteket, festett bútorokat bemutató részek különösen gazdagon illusztráltak.
   
   A Kalotaszeg hagyományosan 34, többnyire magyarlakta falu megnevezése a Bánffyhunyad és Kolozsvár közti területen. Ez az egyik legismertebb magyar néprajzi táj. A CD-n azonban a 34 falun kívül (főként az építészetre vonatkozó megfontolásokból) még másik 28 is helyet kapott: ezek teljesebbé teszik a Kalotaszeg megértését.

   Rendkívül érdekesek a Kalotaszeggel érintkező, sokszor román települések épületei, viseletei is. A terület ortodox fatemplomainak bemutatása pedig egyértelmű újdonsága a cd-nek.

 

 


Részletek a CD szövegéből és képanyagából

A varrottasok felfedezésének története

A kalotaszegi hímzéseket az 1880-as években fedezték fel művészek és értelmiségiek. Bár a népi kultúra felé fordulás ebben az időben Európa-szerte jellemezte a művészvilágot, a kalotaszegi kézimunkák gyors és átütő sikere nem lett volna elképzelhető a bánffyhunyadi takarékpénztár igazgatójának felesége, Gyarmathy Zsigmondné (Hory Etelka) tevékenysége nélkül.
A kalotaszegi születésű, Magyargyerőmonostoron nevelkedett asszony 1885-ben Dr. Herich Károly osztálytanácsos felkérésére, a budapesti országos kiállításra összeállított egy kalotaszegi (magyargyerőmonostori) szobát bútorokkal, hímzésekkel, népviselettel. A szoba berendezéséhez eredeti tárgyakat, sokszor a faluban kiválasztott és kölcsönkért darabokat használtak fel, és a kiállítás nagy sikert hozott.
A kalotaszegi kézimunka karrierje szempontjából bizonyára nagy volt az első két budapesti vásárló jelentősége: a kiállításon Erzsébet királynénak tetszett meg egy szép darab, valamint herceg Eszterházy Pálnénak egy abrosz. Érthető, ha ezután az arisztokrácia köreiben a kalotaszegi kézimunka divatba jött. Kis hercegnők számára rendeltek kalotaszegi viseletet, és egyedül József főherceg családja több szobára való kézimunkát vásárolt. Lajos Viktor főherceg, Ferenc József testvére Salzburgban rendezett be kalotaszegi szobákat. A mintákból varrottas albumokat állítottak össze és adtak ki.


 

1. 2.  3. 4.5. 6.7.

1. A kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán a bábonyi templom szószékkoronáján     2. A bábonyi szószékkorona    3. A bábonyi szószék 4. A bánffyhunyadi templom    5. A bánffydongói román ortodox fatemplom    6-7. Bogártelki bútorok

 



A kalotaszegi parasztház


Kalotaszegen a sövényfalas házakat a 18 századtól kezdődően, egészen az 1940-es évekig, a boronafalas házak építésének gyakorlata váltotta fel. Már a 18 századból származó írásos emlékeink zömmel olyan faházakról szólnak, amelyek boronafenyő falai tölgyfa talpakon álltak, s így akár szállíthatók is voltak. A bábonyi református egyházközség tagjainak 1789-ben gróf Vass Sámuelhez és feleségéhez írt levelükben is szó van egy ilyen ház elvontatásának kísérletéről:
"az veszedelmes időkben … a mi kevesen megmaradtak hazajöttek, azok közöl az egyik a cinteremben tsinált magának házat. Minek utána a magyarság annyira szaporodott volna … azon cinteremben akartak templomot építeni … de akkor … az ottan lévő házat sajnálván elhányni, akarták onnan egészen a Patakon túl, a templom és a cinterem helyétől elvontató ökrökkel az maga fundusára, de osztán mind a láncok, mind pedig a ház talpjainak összve kapcsolatatásai megbomladozván, úgy maradott ott azon a helyen."
A 19 század utolsó harmadában az egyenes szálfát adó fenyvesek ritkulása az úgynevezett zsilipelt falú ház megjelenéséhez és elterjedéséhez vezetett, de a Gyalui-havasok közelsége főleg a Felszeg vidékén a boronafalak rakásának gyakorlatát más vidékekhez képest még sokáig megőrizte.
A 18-19 század előtt épített kalotaszegi házak alaprajzáról források hiányában csak keveset tudunk. A ma is fellelhető, datálható források kétszáz évesnél nem régebbiek, és ezeknél már a jól ismert elrendezéssel (pitvar - szoba - tornác) találkozunk.


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Bogártelki bútorok és ruhák

 



Oromfalas, nyeregtetős házak


Ez Kalotaszeg legelterjedtebb és legismertebb házformája. Kialakulásának kezdetei minden bizonnyal az oromfalas, kontyolt tetős házaknál keresendők. Mivel Jankó János 1892-ben még nem tett róluk említést, Malonyay Dezső viszont 1907-ben "új ház"-nak nevezte őket, így valószínű, hogy az oromfalas nyeregtetős házak közvetlenül a századforduló előtti években jelentek meg a vidéken.
Az oromfalas-nyeregtetős házak három évtizeden át uralták Kalotaszeg építészetét. Formai fejlődésük a szép számmal fennmaradt épületek alapján viszonylag pontosan követhető.
A tetőzet az 1920-as években már általában cserépfedést kapott, így a szerkezet magassága lényegesen csökkent. A Kalotaszeg falvai jobbára a dombok között kanyargó völgyekbe települtek, a házak többsége lejtős területen áll, így adva volt, hogy a ház lejtőre néző része alá pince, majd műhely is kerüljön. Erre szükség is volt, mivel a századforduló éveiben fellendülő háziipar a Kalotaszegen igen termékeny talajra talált. Ismert, hogy a földek gyenge minősége miatt a kalotaszegi ember előbb szekerezéssel, majd, a vasút bevezetése miatt ettől a keresettől elesve, a kézműipar felkarolásával igyekezett megélhetésén javítani, amely a hagyományos életterek mellett új helyiségek kialakítását igényelte. Házát magasabb alapokra helyezve az épület alá immár két helyiséget is épített, a hátsót pincének, az utcára néző elsőt pedig műhelynek használta.


 

1. 2. 3. 4. 5. 6.

1. Ruha Bogártelkéről   2. Nádasdaróci festett bútorok   3. A nádasdaróci templom   4. Nádasdaróci viselet   5. A farnasi harangláb
6. A farnasi templom

 



Új típusú házak


Az 1960-as évektől kezdve az állam egyre szigorúbb törvényekkel igyekszik országszerte a falusi építkezéseket a típustervek használata irányába terelni. A nyíltan urbánus elveket hirdatő szabályozások egycsapásra szakítottak minden helyi hagyománnyal. A tervezők törekvései, bár az életvitel magasabb komfortját ígérték, városközpontú szemléletük miatt teljes szakmai kudarccal végződtek. Szomorú tapasztalat látni, hogy ezekben a házakban az élet az elképzeltekhez képest egészen más irányt vett. A kalotaszegi ember, annak ellenére, hogy megépítette új, többszintes lakóházát, életét kizárólag a ház földszintjének egy kis helyiségében tölti, így ezek a házak sokszor raktározási célokat szolgálnak, illetve az önmutogatás kétes értékű eszközeivé váltak.


 

1. 2. 3. 4. 5. 6.

1. Freskórészlet a magyarfenesi templomban   2-3. Román ortodox fatemplomok a Kalotaszegen   4. A híres és rejtélyes kalotaszegi
madárlány Magyargyerőmonostoron   5-6. Magyargyerőmonostor

 


Kalotaszegi festett asztalosmunkák

A Kalotaszegen dolgozó, név szerint ismert festő - asztalosok:

Árkosi György, 1753, Bábony
Bétsi Sámuel, 1795 k., Ajton
Asztalos Boka János, 1775, Szucság
Gyalui Asztalos János, 1690-1715
Hajdú Sámuel, 1795 k., Ajton
Kövendi Asztalos János, 1753, Bábony
Martinus Rideli, 1753, Bábony
Simon György, 1794, Bogártelke
Szendrey István, 1794, Bogártelke
Tamási János, 1770 k., Gyerővásárhely
Id. Umling Lőrinc, 1742-1780 k.
Ifj. Umling Lőrinc, 1770-1790 k.
Umling János, 1770-1790
Zilahi Asztalos István, 1713, Nagypetri
Tordai Johannes Major, 1752, Magyarléta

17. század

A legkorábbról ismert festett asztalosmunkák a század második feléből származnak. A legrégebbiek Magyarvalkó templomának nyugati karzatdeszkái (napraforgó- és rózsaelemek), melyek a jezsuita nyomdák mintáit idézik fel, ezekkel mutat rokonságot a dámosi szószék hangvetője, melyet már 1701-ben renováltak.
1682-es évszámot visel a nádasdaróci festett szószék, 1687-es évszám olvasható az egyik padelőn. Mesterük neve ismeretlen.
A század egyetlen név szerint ismert festő-asztalosa Gyalui Asztalos János, ismert munkái: Ketesd 1692, Magyarbikal 1697, Magyarvista 1699, Körösfő, Sztána, Kispetri. Motívumvilága mindössze három jellegzetes kompozícióból áll.


 

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

1. Inaktelki ház   2. Inaktelki bútor részlete   3-4. Mérai kapu   5. Ketesdi kapu   6. Ketesdi ház    7. A muszuj. A mondás szerint a 
Kalotaszeg addig tart, ameddig a muszuj ér.

 


Magyargyerőmonostor (Miklósi-Sikes Csaba)

A középkorban a váradi püspökség birtoka, vámszedő hely. Neve legkorábban az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben bukkan fel Monostur néven, majd 1423-ban Gerewmonostor néven szerepel.

Református templom

Kalotaszeg legöregebb egyházi műemléke, a Kalota nemzetségből származó Gyerőffyek hajdani nemzetségi temploma és egykori monostora előbb a cisztercita, majd a Benedek rendieké volt. A tatárok feldúlták, egy 1241-ből ismert feljegyzés szerint ekkor az egyház szerelvényeit, drágaságait is elvitték. 1275-ben a megrongált egyházi épületek felújítására "Keminius filius Mikola de Kalota" a Szamoson lévú malmát és két halastavát adományozta az egyháznak. Az ekkor végzett felújítások a monostor épületét nem érinthették, mivel az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben már csak a templomról szólnak. A templom a középkorban Szent György tiszteletére volt szentelve. 1330-tól önálló plébánia lett egészen a reformációig (1561).
1332-37 között a szegény plébániák közé sorolták. Péter nevű plébánosa az összeírás első évében és csak akkor, két garas tizedet fizetett. 1494-ben parochiális egyházként említik.
Kalotaszeg talán legöregebb egyházi műemlékének alaprajza torony-hajó-szentély tagolódást mutat.
Hajója és régi szentélye tatárjárás előtti, később nyugatra néző, közös pitvarból kinövő páros tornyot emeltek eléje. 1442-ben régi, 13. századi szentélye helyébe újat építettek. A román ízlés korát őrzi a nyugati oldal fogazott ívű belső kapuja, az északi oldal nyílhegyes - keresztküllős körablaka.
A hajó nyugati felében látható falpillér maradványai a tatárjárás előtt emelt kegyúri karzat emlékei. Déli oldalfalát öt keskeny, félköríves záródású ablak töri át. A torony felőli ablak magasabban áll a többinél, mivel ez - a keleti és a nyugati falakon lévő nyílhegyes-keresztküllős körablakokkal - az egykori főúri karzat megvilágítását szolgálta.
A 13. század végén a templomhajó nyugati fala elé két homlokzati tornyot emeltek. A közös teret alkotó alsó szintből magasodó tornyok közül a bejárattól jobbra esőnek két felső szintje valamikor a 17-18. század folyamán leomlott. Pusztulását egyesek 1642-re teszik, de valószínűbb, hogy az 1765 évi földrengéskor omlott le. Egy 1751 évi okirat viaszpecsétjén ugyanis még a kéttornyú templom képe van megörökítve.
Külön figyelmet érdemel a torony ikerablakának oszlopfejezetére faragott kéttestű, egyfejű sárkány, melynek pontos mása a jáki templom északi toronyalján, valamint a gyulafehérvári székesegyház főszentélyének külső zárópárkányán is felbukkan. Entz Géza szerint ez a délnyugat-francia területeken kedvelt díszítmény a magdeburgi dóm egyik pillérén is felbukkan, és a bencések révén jutott el a Dunántúl és Erdély kőfaragó műhelyeibe. A késő románkor emlékét őrzi még a külső toronyajtó, melynek félkörös orommezejét leveles-indás díszítés mozgalmas kompozíciója tölti ki.
1442 tavaszán Kabos Tamás a templom régi apszisát lebontatta, s helyére új szentélyt építtetett. A nyolcszög három oldalával záródó szentélynek három mérműves ablaka van: kettőnek kőrácsa örvényesen, illetve részarányosan elhelyezett halhólyagokkal ékes. A harmadik ablak mérművét négy karéj koronázza. Boltíves mennyezete beomlott, később síkmennyezettel látták el. A szentélyben két szentségtartó fülke, valamint a mészréteg alatt csak nyomokban megmaradt egykori falképei a gótika emlékei. Debreczeni László az 1930-as években a hajó külső falán egy ornamentális keretben vörös, okker és fekete színekkel megfestett szent alakjának töredékeit tárta fel.
A kalotaszegi református templomok közül egyedül itt őrizték meg a katolikus korból származó sekrestyét, mely a szentély északi falához csatlakozik.
Papi ülőfülkéjét (1536) és sekrestyeajtaját a reneszánsz ízlésben faragták. A templomot 1700-ig erős várfal védte, ekkor III. Károly rendeletével lerombolták, és helyére 1734-ben Kabos Ferenc parancsára zömök kőkerítést építettek.
Szószéke 1752-ben készült, Kidei Sipos Dávid műve. Délre néző, csonka tornyának falába három szoborcsoportot építettek be: Szent Mihály gótikus szobrát, két oroszlánt megörökítő római emlékkövet, valamint a templom legtitokzatosabb szobordíszét, egy kígyókat szoptató, deréktól lefelé madártestű nő szobrát, mely a kereszténység kezdeti időszakából származik.
A "kalotaszegi madárlány" szobrát a kutatás a románkori szobrászat egyedülálló alkotásának tekinti. Témabeli párhuzamát Entz Géza a veronai San Zeno bronzkapujának bujaságot jelképező domborművén találta meg. Szimbolikájának magyarázatát az eredetmondák világában - és csak Keleten - találjuk.
Belső berendezésének díszítése (karzatok, padelők, úrasztala, sekrestyeajtó) a feliratok szerint az Umling család munkája az 1753. és 1758. évekből.
Nagy harangját 1778-ban a kolozsvári Andrásofszky műhelyében öntötték, kisebbik 1784-ben készült.

 

 

Kidei Sipos Dávid kőfaragó

Az erdélyi "virágos reneszánsz" kiváló mestere Sipos Dávid (? - 1762). Amint kortársa, Rettegi György emlékirataiban írta: "meghala Kidében… kőfaragó Sipos Dávid, ez jó asztalos, jobb kőműves, kőfaragó specialis, úgy, hogy Erdélyben mása nem volt… kár, hogy egy tanítványa sem maradott".
Munkáival Erdély-szerte találkozunk, szószékei, faragott ajtó- és ablakkeretei, sírkövei az erdélyi múlt becses emlékeit jelentik.

Sipos Dávid azonosított munkái a Kalotaszeg területén:

Bánffyhunyad: szószék, 1750 k., Drágból átszállítva
Gyalu: Asztalos Sándor feleségének sírköve 1728.
Kajántó: szószék 1760 k.
Magyargyerőmonostor: szószék, 1752.
Magyargyerőmonostor: Kabos Ferenc emléktáblája, 1734.
Mákó: Sebulczodi Tamás sírköve, 1727.
Mákó: megkopott sírkő, 1731.
Szucság: Süveges Sándor sírköve, 1732.
Türe: szószék, 1747.
Vista: Sós Pál úr két kisfiának sírköve, 1732.
Zsombor: szószék, 1742.