Egy alapvető könyv az Alföldről, a táj változásairól,
a környezet nagy kérdéseiről...
Kaán Károly: Erdők és vizek az Alföld kérdéseiben
(1939) c. könyvének CD-ROM változata.
Kaán Károly, a neves erdőmérnök, a magyar
természetvédelem egyik kezdeményezője ebben
a könyvben az Alföld legfontosabb földrajzi
és ökológiai problémáit tekinti át.
A szöveg hasznos információkat tartalmaz
az ökológiai, a vízrajzi és a földrajzi viszonyok
alakulásával kapcsolatban, továbbá értékes
helytörténeti vonatkozásai miatt az Alföld
történetével foglalkozók számára alapvető
összefoglalónak számít.
A könyv közérthető magyarázatai, világos
gondolatmenete miatt a nagyközönség számára
is érthetővé teszi a ma is aktuális, első
látásra bonyolult összefüggéseket.
Részletes témajegyzék a lap alján található
!
--------------------------------------------------------------------------------
RENDELJE MEG MOST!
Ára: 3800- Ft (postaköltséggel együtt, átutalásos
számlával)
Két példány megrendelése esetén egy harmadikat
ajándékba adunk.
Megrendelhető:
- emailen: info@imediaskiado.com
- telefonon: 20 494 4126 (Lóczy István)
--------------------------------------------------------------------------------
Futóhomok, homokbuckák, erdők, folyók, árvizek,
szikesedés... Régi, mára eltűnt erdőségek,
egykori folyók és patakok...
A trianoni békével Magyarország elveszítette
erdőterületeinek 84%-át. Ezt a veszteséget
csak a megmaradt területek – elsősorban az
Alföld – fásításával lehetett csökkenteni.
A szerző, aki az ország vezető beosztású
erdőmérnöke volt ekkor, a probléma megoldása
érdekében kezdett igen eredeti történeti
kutatásokba, amelyek az alföldi táj jellemzőinek,
az Alföld természeti viszonyainak történetével
foglalkoztak.
A munka eredménye – ez a könyv - azonban
jóval több lett, mint ezeknek a háttérkutatásoknak
az összegzése: áttekintést kapunk az Alföld
természeti viszonyainak teljes történetéről,
az emberi beavatkozások céljairól és hatásairól.
--------------------------------------------------------------------------------
Íme a számos fontos témából néhány:
Milyen volt az Alföld képe a honfoglalás
idején? Miért fogytak el ezek az erdők, és
hol találhatók a maradékaik?
Milyen életmódot éltek az itt letelepedett
népek?
A tudatos táj-alakítás kezdetei az Alföldön
a török kiűzése után
Az erdő mint nemzeti kincs
Jogszabályok, viták a természet átalakításáról,
a fásításról, a vízrendezésről
Az alföldi folyók vízjárása, a vízzáró rétegek,
az árvizek logikája és összefüggései
Hogyan csökkentik az árvizeket a hegyek erdőségei?
Magyarország mederrendező és árvédelmi munkálatainak
fejlődése
A vízmunkálatok nyomai a középkorban
Árkok, lecsapoló csatornák a folyószabályozások
előtt – a helytörténészeknek fontos adalékok
A Tisza-szabályozás körüli viták és szempontok
(töltések és átvágások)
A víziutak: a folyók szerepe az áruszállításban
és a kereskedelemben
Mik a lehetőségek az Alföldön?
- Homokbuckák, laza homoktalajok
- Erdők és talajviszonyok
- Az öntözés problémái
- Artézi kutak, motoros szivattyúk
- Lecsapolás és szárazság Pest és Baja között
... és még sok más téma
--------------------------------------------------------------------------------
Kaán Károly (1867 – 1940) erdőmérnök, gazdaságpolitikus, az MTA tagja.
Nevéhez fűződik az országos erdőgazdálkodás
újjászervezése az I. világháború után,, az
Alföld fásítási programja és a magyar természetvédelem
megszületése.
Miután Magyarország erdőterületeinek 84%-át
a trianoni békével elvesztette, a fa hiánya
az élet számos területén okozott súlyos nehézségeket.
Létkérdés volt a fásítás a megmaradt területeken,
így kiemelten az Alföldön is.
Kaán Károly erőfeszítéseinek köszönhetően
született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről
szóló törvény. Ez meghatározta a védett növény-
és állatfajok körét, és lehetővé tette az
állami beavatkozást is.
--------------------------------------------------------------------------------
A könyv eredeti tartalomjegyzéke:
ERDŐK ÉS VIZEK AZ ALFÖLD KÉRDÉSEIBEN
Bevezetés
I. Az alföldi erdők.
1. A honfoglalástól a török hódoltság megszüntéig
2. A török hódoltság megszüntétől az erdőtörvény
(1879) megszületéséig
3. Az erdőtörvény életbeléptétől napjainkig
II. A hegyvidéki erdők és az alföldi vízáradások
III. Folyószabályozások, ármentesítések,
belvizrendezések.
1. Vízimunkálatok korai nyomai és a vizek
elfajulása
2. A török hódoltság megszüntétől a szabadságharc
kitöréséig
3. A szabadságharc után, napjainkig
IV. Vízi utak.
1. Fejlődéstörténelmi vázlat
2. A hazai gőzhajózás
V. Az erdők és a tenyészeti viszonyok
VI. Öntözések.
1. Fejlődéstörténelmi vázlat
2. Az öntözés mai kérdései
VII. Zaró fejezet
ELŐSZÓ
Az a mindjobban fokozódó érdeklődés, mely
az Alföld kérdései iránt a nagyközönség körében
megnyilvánul, alföldi tárgyú könyveim keresletében
is jelentkezik. Ezért szándékom az volt,
hogy „A Magyar Alföld" címü könyvem
második kiadásának munkáját végzem el. Ugy
terveztem, hogy abban többek között a történeti
részre vonatkozó újabb kutatásaim eredményeit
adom. Tárgyalni kívántam továbbá az azóta
változott viszonyok szerint megoldásra váró
sokoldalú feladatokat. Az újabb, jelentékeny
irodalom figyelembevétele mellett pedig érvényesíteni
az azóta megjelent tanulmányaim alkalmas
részeit.
Ilyen értelemben kezdettem a munkához. Csakhamar
be kellett azonban látnom, hogy főleg az
előtérbe került sok újabb kérdés és az azokat
tárgyaló nagy irodalmi anyag figyelemben
tartása, valamínt a hozzáfűzött fejtegetéseim
egy kötetben nem férnek el. Meggyőződtem
továbbá arról is, hogy új könyv lesz belőle,
mely más címet is kíván.
Ugy határoztam ezek után, hogy a kerekdedség
és egyben a teljesség rovására nem korlátozom
túlságosan a terjedelmet, hanem úgy írom
meg az Alföldet érintő kérdések egy-egy csoportját,
hogy az igy is akaratlanul eléggé kiadós
könyvvé duzzadt anyag önálló és kerek legyen!
Az ekként megírt könyvnek azután „Alföldi
kérdések" címet adtam. Vonatkozhatik
e cím egy kötetre, de többre is; ezért a
közelebbi tájékozódás céljára alkalmaztam
alcímet is. Szándékom ugyanis, hogy Isten
segítségével, ilyen terjedelemben és alakban,
fokozatosan a többi részt is megírom.
Könyvemben nem foglalkozom a tárggyal kapcsolatos
gazdasági és műszaki eljárások leírásával
és nem térek ki sem szerkezetek ismertetésére,
sem tervek részletekbe menő taglalásába.
Mindez nem lehetett célja munkámnak. E mellett
aránytalanul meg is növelte, sőt terhessé
tette volna a könyv méreteit. Egyébként is
az ilyen ismertetések más munkákban jórészt
mind fellelhetők.
A felmerülő műszaki kérdések tárgyalásánál
arra törekedtem, hogy ne túl szárazan és
elvontan, hanem úgy nyujtsam az ilyen anyagot,
hogy az a nem müszaki egyéneknek is hozzáférhetővé,
megérthetővé váljék. Csak így remélhető,
hogy a magyar közgazdasági életben a műszaki
kérdések kellő érdeklődést keltenek, ezzel
a kívánatos szerephez jutnak és népszerűekké
válnak.
Munkámban a multbeli olyan kormányzati ténykedésekre
és irányzatokra is reávilágítok, amelyek
kifogas alá eshetnek és amelyeknek esetleg
téves és nem helytálló alkalmazását fejtegetéseim
során beigazolni igyekszem. Ugy vélem ugyanis,
hogy manapság, amikor a nemzeti öntudat fokozódó
erősbödése mellett a magyar közgazdasági
élet is olyan tág szögben törekszik irányt
változtatni, a nemzet háztartása nem engedheti
meg magának azt a fényüzést, hogy hibáin
okulni ne igyekezzék.
Irásomban az idegen szókat tőlem telhetően
kerültem és csak a nemzetközileg használt
és magyarra jó sikerrel át nem ültethető
megjelöléseket alkalmaztam.
Az ilyképen megírt és most útnak bocsátott
könyvem legnagyobb elismerése az lenne, ha
előző alföldi munkáimhoz hasonló érdeklődést
váltana ki.
Végül köszönettel adózom gróf Teleki Mihály
földmívelésügyi miniszter úmak, aki könyvem
kiadását az irodalmi célokat törvényes feladatai
szerint támogatni hivatott Országos Erdei
Alap-ból elősegíteni szíves volt.
BEVEZETÉS
A kagylóalakú Kárpát-medencében a történeti
Magyarország határait alkotó erdős hegykoszorú
és az abból eredő vizek rendszere nagyszerű
és olyan tökéletes egység, amilyent a Mindenható
csak egy nemzet boldogulására teremthetett.
A honfoglalástól néhány évszázadon át, rendes
körülmények között jórészt a hegyvidék osszefüggő
és messze lenyúló erdőtakarójának épségén
múlott a vizek áradásának aránya az Alföldön.
Utóbb pedig, de csak jó későn, amikor már
a bajok súlyos csapásokkal jelentkeztek hovatovább
műszaki alkotásokkal igyekeztek ellensúlyozni
azokat a kedvezőtlen következményeket, amelyekkel
a szaporodó és terjeszkedő lakosság gondatlan
erdőpusztításai az erdők és vizek együttes
szerepének összhangját megzavarták. Amelyek
főleg rendkívüli körülmények bekövetkeztekor,
jelentős csapásként, nagy károkkal jártak.
Amikor azután a Kárpát-koszorút Trianon féktelen
kegyetlensége elszakította tőlünk, homloktérbe
került a gazdasági élet nélkülözheteüen feltételeit
alkotó, különböző természetű nemzetháztartási
feladatok, valamint az azok céljait elősegítő
műszaki teendők sürgősebb megoldása. Olyan
teendők, amilyenekkel akár kiterjedt mértékben,
vagy akár csak kevésbé, eddig is foglalkozott
az ország. Amelyeknek azonban nem egy vonatkozásban
sokkal súlyosabbá vált kérdéseit jórészt
a békeparanccsal teremtett gazdasági helyzet,
valamint a hovatovább elodázhatatlan közjóléti
célok elérésére irányuló törekvés ezúttal
jobban és sürgetően előtérbe tolta!
Ilyen a földművelés munkájának zavartalan
végrehajtása céljából, valanúnt a nyugodt
gazdasági fejlődés és boldogulas érdekében
még főleg a Trianon teremtette helyzetből
folyóan szükséges árvédelmi munkálatok biztosítása
és a belvízrendezés körül még végrehajtásra
várő teendők. Ilyen a termesztvények és ipari
termékek olcsóbb szállithatásának elősegítése
a folyók e célra még nem használható szakaszainak
szabályozásával és hajózhatóvá tételével,
valamint a víziutak és a szárazföldi közforgalmi
eszközök szerves egybekapcsolása az összekötő
helyek kellő fölszerelésével.
Uyen a szélsőséges éghajlatú Alföld csapadékhiányának
mesterséges pótlása öntözéssel és annak a
közjólét fejlesztésére kiható kedvező következményeivel.
Ilyen a mezőgazdálkodásra ugyancsak fontos,
az előnyösebb tenyészeti viszonyokat elősegítő,
sőt a közegészségügyre is jelentős mikroklímabeli
hatás biztosítása tervszerű elosztás mellett
végzett erdőtelepítésekkel. Ezek következményeképpen
pedig az alföldi, többszázezer holdra terjedő
silány homoki és szikes föld megjavítása,
termékenyebbé tétele, a munkaalkalom és a
gazdasági tevékenység lehetőségeinek fokozása
mellett. Továbbá az erdőgazdasággal járó
téli keresetforrások biztosítása, aminek
főleg nagy a közjóléti jelentősége, valamint
a gazdasági és szerfán kívül a tüzelőszer
biztosítása, hogy szalmát és trágyát ne tüzeljen,
földjét ki ne élje az alföldi magyar!
Ilyen a mezőgazdasági termesztvények kivitelének
szaporítása és vele a kereseti lehetőségek
gyarapítása érdekében a mennyiségi és minőségi
termesztés fokozása. Az állattenyésztés és
ezzel kapcsolatban a szantóföldi takarmánytermesztés,
valamint a vele járó trágyatermelés kiterjedtebb
fejleszthetéséhez szükséges nélkülözhetetlen
gazdasági előfeltételek megteremtése. És
ilyen sok más egyéb, ami ezekkel a kérdésekkel
összefügg. Ami emellett a közjóléti céloknak
is javára van, mert azok sikerének elősegítéséhez
fontos kellék.
E feladatok megoldásában elsőrendű szerepre
hivatottak az erdők, az egyéb fásítások és
a vizek! Az erdőkkel, a fásítasokkal, valamint
a vizek szabályozásával, rendezésével és
hasznosításával kapcsolatos kérdések kellő
megértéséhez és megfelelő birálatához meg
kell ismernünk e munkálatok fejlődéstörténetét.
Ebben pedig gróf Széchenyi István lángelméjének,
örökbecsű tevékenységének, törekvéseinek
és szándékainak kimagasló szerepét. Nagyvonalú
elgondolasainak és terveinek közgazdasági
kiváló jelentőségét. Tárgyalnunk kell továbbá
az erdőkkel és vizekkel összefüggő feladatok
műszaki vonatkozásait, hogy mindezek ismeretével,
valamint ezekre támaszkodással megalkothassuk
gazdaságpolitikai állásfoglalásunkat és megtaláljuk
a nemzetháztartás jövőre kívánatos célkitűzéseinek
helyes irányát.
A munka ezeket a feladatokat tűzte céljául
és kívánja fejtegetéseivel elősegíteni.
Részletes témajegyzék
(A Kiadó osszeállítása)
Részletes tartalomjegyzék
Címlap
A kiadványról
Tartalomjegyzék
Előszó
Bevezetés
Sürgető feladatok Trianon után
Tennivalók az Alföldön
I. AZ ALFÖLDI ERDŐK
1. A honfoglalástól a török hódoltság megszüntéig.
Természeti viszonyok a honfoglalás korában
Bizonyítékok az Alföld régi erdőségeiről
Erdőség Kecskemét vidékén
Erdők nyomai a Nagykunságban
Nagykunsági erdők régi oklevelekben
Cegléd hajdani erdőségei
Kecskemét „talfái”
Békés megye hajdani erdőségei
Erdők Debrecen vidékén és a Hortobágyon
Nagyerdő és Apafája
Erdők a delibláti homokpusztán
Erdőkre utaló helység- és dűlőnevek az Alföldön
Tápió, az erdő istene
Erdei állatok maradványai
Hódok nyomai az Alföldön
Az Alföld fátlansága
Az erdők változásai az idők során
A pásztornépek és az erdők
A Szahara tanulságai
A változások okai
Természeti viszonyok az Alföldön a honfoglalás
előtt
Erdők és maradványaik a Hortobágyon
Állattartás a Hortobágyon
A Sárrét
Erdőirtások, szelek és szárazság
Szikes területek
A homokterületek
Delibláti homoksivatag
Az alföldi állattenyésztés és hatásai
2. A török hódoltság megszüntétől az erdőtörvény
(1879.-XXXI. t.-c.) életbeléptéig
Az erdők pusztulása a háborúkban
Fásítási tervek és intézkedések
Katonai érdekek az erdők iránt
Pest város előterjesztése
A helytartótanács állásfoglalása
Mária Terézia rendeletei
A futóhomok
II. József rendeletei a fásításról
Tessedik Sámuel
A delibláti homokpuszta
Vedres István tervei
Vedres István és a szegedi fásítás
Erdészeti tanszék Selmecbányán
A homok Kecskeméten
Törvény a futóhomok megkötéséről 1807-ben
Törvény az erdők fenntartásáról
A futóhomok megkötéséről
Vedres István a futóhomokról
Törvényjavaslatok 1825-től
Széchenyi tevékenységének kezdete
Gazdasági fejlődés és az erdők
Az angol példa
A francia példa
Káros korabeli elméletek
A fejlettebb országok példája
Az erdők sokrétű összefüggései
Az erdők ügye az önkényuralom korában
Divald Adolf tanulmánya 1862-ben
Az állami beavatkozás megítélése
A gazdasági szabadság korlátai
Lónyai Gábor az állami beavatkozás mellett
1863 – viták a szárazság után
Erdők és vizek összefüggései a vitákban
Erdők és esőzések
Magánérdek és közérdek ütközése az erdők
kapcsán
Az erdők gazdasági jelentősége
Az erdők kérdése az 1870-es években
Elvek és törvényjavaslatok
Az erdők és a birtokosok
Liberalizmus a kiegyezés után
3. Az erdőtörvény (1879. évi XXX. tc.) életbeléptétől
napjainkig
Az 1878-as erdőtörvény
Szeged: erdők és erdészeti oktatás
A szikes talajok erdősítése
Erdőtelepítések
Trianon következményei
Az Alföld fontossága megnő
Feladatok az Alföldön
Felmérések és koncepciók
Kísérleti telepek
Az erdőtelepítések ellenzői
Költségek és hiányok
Takarékosság és a telepítések
A szegedi erdőigazgatóság sorsa
A hivatalos politika változásai
A gazdasági válságjelenségek
Rendeletek a húszas években
Erdőtörvény 1935-ben
Biztosítékok, garanciák
Tényleges telepítések
Az erdők arányai nemzetközi összehasonlításban
Állami erdők és telepek
Rabok munkájának felhasználása
Gabonaföldek és erdők az Alföldön
Erdők és szélfogók
Akácosok
Más fafajták
A feketefenyő
II. A HEGYVIDÉKI ERDŐK ÉS AZ ALFÖLDI VlZÁRADÁSOK.
A Tisza vízgyűjtő területe
A hegyvidéki olvadás
Vízáteresztő területek
A Tisza a síkságon
Az erdők és az árvizek kapcsolata
Nagyarányú fakitermelés
A nagy szegedi árvíz
A kopár hegyvidékek
Franciaország példája
Pusztító árvíz 1910-ben
Az 1910-es árvíz pusztításai
Az 1910-es árvíz elemzése
A hegyi erdők és az alföldi árvizek összefüggései
Árvíz a Temesen 1912-ben
Kutatások a Mississippinél
A hegyvidék fizikai tulajdonságai
Az erdők vízvisszatartó tulajdonságai
Az amerikai kutatások összegzése
Adatok
A fák vízmegtartó tulajdonságai
Az erdőtalajok sajátosságai
Tanulságok a Tisza-völgyre nézve
A vizek rendezése a Kárpát-medencében
Az erdőügy az utódállamokban
III. FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK, ÁRMENTESÍTÉSEK,
BELVÍZRENDEZÉSEK.
Az Alföld vízrajza a honfoglalás idején
A középkori gazdálkodás hatása
Középkori lecsapoló árkok és csatornák
Egykori vízfolyások emlékei
Egykori állóvizek és folyók
A vizek kiszáradása
Malomgátak a török időkben
Mocsarak az Alföldön
Mocsarak és áradások a Nagykunságban
A Hortobágy és az Ecsedi-láp
2. A török hódoltság megszüntétől a szabadságharc
kitöréséig.
Dunai töltések a középkorban
A mocsarak és a lakosság
Az első folyószabályozások
A szabályozások fontossága
Belvizek és töltések
1816 és 1817 évi árvizek hatásai
A vízmunkálatok összehangolásának igénye
Az első vízrajzi felvételek
A legsürgősebb munkák a Tisza vízrendszerén
Az egységes terv követelménye
A dunai mappáció és Vásárhelyi
A dunai gőzhajózás és Széchenyi hajóútjai
Beszédes József elgondolásai
Az Alduna kérdése
Az aldunai munkák politikai körülményei
A Tiszavölgy kérdése
Munkák az Aldunán
Közlekedés az Aldunánál
Tervezetek az árvizek ellen
Az aldunai munkák az 1840-es években
A szabályozások és az ország fejlesztése
Tervek és koncepciók
Vásárhelyi javaslatai
Széchenyi szerepe
Széchenyi tervei
A társulatok kérdése
Szervezeti keretek, anyagi feltételek
Az udvar bevonása
Vásárhelyi halála
Széchenyi szervezőmunkája
Paleocapa bevonása
Paleocapa álláspontja és tervei
A folyószabályozások és a lecsapolások kapcsolatai
Az átvágások
Herrich Károly
Viták az elképzelések között
Jelentés 1847-ből
Anyagi feltételek
A szabályozások rendszerének rögzítése
Széchenyi jelentése és javaslatai
3. A szabadságharc után, napjainkig.
Egységes intézkedések
A szabadságharc leverése után
Munkák az önkényuralom korában
Pasetti tervei
A Maros
Szárazság 1863-ban
Az 1871-es törvény
A védőgátak
A szervezeti keretek 1876-tól
A szabályozás következményei
A szegedi nagy árvíz
Szeged pusztulása
Újjáépítés
Az árvíz tanulságai
Munkák a Tisza alsó szakaszán
A tiszai törvény
A vzjogi törvény
Kvassay tervei
Gátak és átmetszések
Törvény a Duna szabályozásáról
Árvizek 1913-ban
A világháború
Adatok a magyarországi vízmunkákról
Adatok2
Adatok3
A munkák értékelése
Az állam szerepvállalása
Az ármentesítések az Alföldön
Az Alföld elmaradottsága
A világháború és a megszállás hatásai
A világgazdasági pangás időszaka
Az állami segítség nélkülözhetetlensége
A társulatok terhei
A vadvizek levezetése
Trianon utáni adatok
A megszakadt munkálatok
A nemzetközi egyezmények
A helyzet veszélyei
IV. VIZIUTAK.
A hajózás kezdetei
Külföldi példák
Anglia
Hajózó csatornák Franciaországban
Az első magyarországi csatornák
III. Károly csatorna-tervei
II. József tervei
A gőzhajózás
Széchenyi külföldi tapasztalatai
A legfontosabb teendők
2. A hazai gőzhajózás
A Dunagőzhajózási Társulat
Magyarországi csatornatervek
A Duna-Tisza csatorna
Gőzhajózás a Tisza-völgyben
Az önkényuralom és a hajózás
Modern csatornák Franciaországban
Német víziutak
Vasutak és víziutak Németországban
Német csatornatervek
A magyar csatornakérdés az 1900-as évek elején
A csatornák gazdasági szerepe
A szabályozás és a hajózhatóság
A vízitak a közlekedés rendszerében
A vasút és a víziutak közti ellentétek Magyarországon
Vasút és víziút kapcsolódása
A vziutak tapasztalatai
Verseny a folyami hajózásban
A belső hajózás jelentősége
Adatok a forgalomról
Német hajózási tervek
Csehszlovák folyami hajózás
Románia és Bulgária intézkedései
A kikötők építése Magyarországon
A csepeli kikötő
A Tisza Szeged és Szolnok közt
A Tisza Szolnok fölött
A Körösök
Duzzasztók és öntözőberedezések
Gazdasági következmények
A Duna-Tisza csatornaterv sorsa
A csatorna hiányának következményei
A Duna-Tisza csatorna feltételei és követelményei
V. Az erdők és a tenyészeti viszonyok
A növényzet az Alföldön
Csapadékviszonyok
Klimatikus viszonyok
Bátorligeti ősláp
Éghajlati tényezők és élővilág
A talaj nedvessége
A mikroklíma kutatása
Mikroklíma és növényvilág
A hőmérséklet
Csapadékviszonyok az Alföldön
A szikes területek fekvése
Az emberi beavatkozás következményei
Az erdősítés kedvező hatásai
A mezőgazdasági hátrányok csökkentése
Páraszegénység
Az erdő hatásai a nedvességre
A szél hatásai
A szél munkája a homokterületeken
Szegedi tapasztalatok
Mérések az erdőkkel kapcsolatban
A változtatások jelentősége
VI. ÖNTÖZÉSEK
Az öntözés történeti nyomai
Az öntözés kezdetei az Alföldön
Széchenyi és az öntözés
Paleocapa az öntözésről
Tervek és javaslatok
Technikai feltételek
Hajózás és öntözés
Öntözőberendezések
Kutak az Alföldön
A vízkivétel szabályozatlansága
Tervezetek az Alföld öntözésére
2. Az öntözés mai kérdései2. Az öntözés mai
kérdései
A munkák ütemezése
Az öntözőberendezések közgazdasági feltételei
A pénz hiánya
Munkálatok a Duna vonala mellett
A gazdálkodás lehetőségei
A terület tulajdonságai
A Kiskunság
Pénzügyi terhek
A tartós gazdasági növekedés
Hitelek
Jövőkép
Az olasz példa
Magyarország lehetőségei
Az 1935-ös egységes tervek
Tartós gazdasági hatások
Közmunkák és munkanélküliség
A Tiszántúl
Öntözés és hajózás
Szükséges vízmennyiség
Gazdaságos megoldások
Az Alföld fejlődésének lehetőségei
Az oktatás fontossága
VII. ZÁRÓ FEJEZET.
Bonyolult hatások az Alföldön
A félbemaradt munkák
A lakosság bevonása
A közlekedés javítása
A megfelelő települések
A földéhség
Megoldás a problémákra: az erdősítés
A magángazdák érdekei
Birtokviszonyok
Állami földek fontossága