I M E D I A S   K I A D Ó
Főoldalra

A CD megrendelhető e-mailben (info@imediaskiado.com). Két munkanapon belül postázzuk.
Telefonon:  30 576 6204

Ára: 3600- Ft (+ 700- Ft postaköltség, átutalásos számlával, vagy 5800- Ft postai utánvéttel)
CIGÁNYZENÉSZEK ALBUMA (1927)
(CD-ROM)  

Életrajzok és fényképek, amelyek révén tehetséges, híres és megbecsült zenészek világa elevenedik meg.

N E M   Z E N E I   C D !

A CD tartalmazza a Markó Miklós újságíró által kiadott albumot a kor ismert cigányzenészeiről (1927), amely életrajzokat, családok ismertetését és bemutatását, sokrétű korrajzot tartalmaz.

Körülbelül 350 ismert cigányzenész arcképe, életrajza, a 18. századtól 1927-ig naprakészen.

Érdekesek es tiszteletre méltóak maguk a szemelyiségek: tehetséges és szorgalmas, saját erejükből feltörekvő emberek, akiknek tehetségét az arisztokrácia, a Habsburg királyi család is elismerte.

Hazai es nemzetközi sztárokkal is megismerkedhetünk, köztük elképesztő londoni, párizsi és amerikai karrierekkel.

Nagy fényképanyaggal!

 


Rendelje meg most!

- emailen: info@imediaskiado.com

- telefonon: 30 576 6204

 

Ára 3600- Ft (+ 700- Ft postaköltség, átutalásos számlával, vagy 5800- Ft postai utánvéttel)

 


Miért fontos ez a kiadvány?


1.

Ezekben a szövegekben egy olyan korszak tárul fel, amikor az ezeréves Magyarország nemzeti öntudatának tetőfokán főhercegek, arisztokraták, nemesemberek fogadták el és becsülték meg a cigányok kultúráját, olyan személyiségek, akik ma a magyar nemzeti arcképcsarnok részei. Bihari ("a legnagyobb magyar zeneszerző"), Cinka Panna es Dankó Pista: a köztudatban a magyar zene már régóta a cigányzenével volt egyenlő, és a cigányok a magyar nemzeti érzés, a magyar nacionalizmus fontos, nélkülözhetetlen kifejezői voltak.

 

Kiadványunk célja olyan személyiségek bemutatása, akik mind a cigány, mind a magyar nemzeti kultúra részei, büszkeségei. Egy korszak felidézése, amikor a cigányok a magyar nemzeti kultúra részei voltak, miközben megtartották saját hagyományaikat, kulturális jellegzetességeiket.

Egy olyan korszakot szeretnénk felidézni, amely távolról sem problémamentes ugyan, de - és ismét hangsúlyozni kell, hogy a magyar nacionalizmus "ünnepi éveiben" - alapvetően a megértésre törekedett, a közös dolgok hangsúlyozására.

A szövegek egyrészt fontosak a magyarországi cigány hagyományok megértéséhez. Másrészt jól érzékeltetik, hogy a cigány kultúra a magyar nemzeti tudat, a magyar nemzeti hagyomány elválaszthatatlan részét jelenti, ami nélkül a magyar kultúra is csonka.


2.
A szövegből tehetséges, önmaguk erejéből érvényesülő zenészeket  ismerhetünk  meg. Elismert és csodált virtuózokat, valódi művészeket, akik mintegy két évszázadon át a magyar nemzeti zenét testesítették meg, és páratlan kifejezői voltak a kor romantikus és hősies, érzelmes és búslakodó hangulatainak, aminek következtében zenéjük hihetetlenül elterjedt, és szinte példátlan népszerűséget vívott ki magának.     


Cigányzenészek albuma (1896 és 1927)


A Cigányzenész-album tartalomjegyzéke

Bevezetés az 1896-os kiadáshoz
Bevezetés az 1927-es kiadáshoz
Cigányok eredete
Cinka Panna
Tárogató megmentése
Bihari János
Liptószentmiklósi Pityó József
Debreceni Boka Károly
Gömörharkácsi Dombi Marci
Sági Balogh Jancsi
Bunkó Ferenc
Kálozdi Jancsi
Nagygéczi Rácz Pál
Gárdonyi Patikárius Ferkó
Győri Farkas Miska
Nagykárolyi Fátyol Károly
Gárdonyi Sárközi Ferenc
Kolozsvári Salamon János
Aszódi Berkes Lajos
Újhelyi Balázs Kálmán
Szegedi Erdélyi Náci
Követválasztások és farsangok
Gömörharkácsi Radics Vilmos
Rozsnyói Berki Flóris
Cigányzenészek 48-49-ben
Besorozott zenészek 48-49-ben
Váci Banda Marci
Debreceni Balogh Bandi
Régi urak, régi cigányok
József főherceg és a cigányok
József főherceg és a cigányok (2)
Dankó Pista
Dabasi Farkas Pali
Pintér Pál
Kolozsvári Kóczé Antal
Brassói Kozák Gábor
A korábbi kiadás óta meghalt muzsikusok
Börényi Munczy Lajos
Nagyatádi Piros Józsi
Nagygéci Rácz Pali II.
Gyori Vörös Elek
Nyíregyházi Benczy Gyula
Szabolcsi Hamza Miska
Debreceni Magyari Kálmán
Kecskeméti Balogh Bandi
Ungvári Lányi Gyula
Egri Radics Lajos
Nagyváradi Rácz Károly
Szegedi Erdélyi Kálmán
Losonczi Rácz Jani
Nagykárolyi Bunkó Vince
Kolozsvári Pongrácz Lajos
Kolozsvári Salamon Vilmos
Simplicius Barcza József
Sági Balogh Laci
Deési Lantos György
Losonci Rácz Rudi
Pécsi Jónás Jancsi
Szegedi Fehér Poldi
Füleki Bogdán Bertalan
Rimaszombati Dankó Ernő
Pozsonyi Répás Géza
Vásárhelyi Czutor Béla
Lévai Lakatos Sándor
Komáromi Lakatos Feri
Szabadkai Pege Károly
Egri Balogh Gábor
Losonci Rácz Gyula
Esztergomi Jónás Pál
Dunapentelei Bodor Miklós
Nagykárolyi Fátyol Lajos
Udvarhelyi Kónya Sándor
Gyulai Purcsi János
Munkácsi Kondi Károly
Békésgyulai Bádé Pista
Szegedi Murka Gáspár
Ujhelyi Illés Aladár
Garai Ferenc
Egri Balog Csinda
Debreceni Boka Samu
Nagykanizsai Horvát Laci
Hamvai Illés Alajos
Komáromi Csóka József
Dunaföldvári Márkus Péter
Aradi Gyurkovics András
Munczy Béla
Farkas Ádi
Jászberényi Csámpai Jóska
Albertirsai Pintér Józsi
Börényi Munczy Ádám
Budai Horvát Marci
Ceglédi Farkas Sándor
Cigánymuzsikus házasságok
Cigánymuzsikus házasságok (2)
Patikárius Ferkó párizsi házassága
Cigánymuzsikus leszármazottak
Cigánymuzsikusok leszármazottai (2)
Hegyi Aranka emlékezete
Hegyi Aranka emlékezete (2)
Cigánymuzsikusok leszármazottai (3)
Cigánymuzsikusok leszármazottai (4)
Cigánymuzsikusok leszármazottai (5)
Cigánymuzsikusok leszármazottai (6)
Mostani budapesti zenekarvezetők
Miskolci Radics Béla
Gyarmati Rigó Józsi
Aszódi Berkes Béla Id.
Nagygéci Rácz Laci
Ifj. Banda Marci
Győri Lakatos Flóris
Nagykállói Sáray Elemér
Sovánka Nándor
Temesvári Toll Árpád
Parádi Sándor
Somogycsurgói Rigó Jancsi
Ifj. Kiss Béla
ifj. Brassói Kozák Gábor
Szabadkai Kurina Simon
Mursy Elek
Nagykőrösi Rácz Józsi
Kolozsvári Balogh Jancsi
Győri Vörös Jancsi
Debreceni Veres Tóni Id.
Debreceni Veres Károly
Gödöllői Vidák Józsi
Toll Jancsi
Berkes Miklós
Debreceni Magyarí Imre ifj.
Berkes Béla Ifj.
Sági Csipek Pali
Csikai Gyuri
Sovánka Gyuri
Váczi Kiss Lajos
Nagygéci Rácz Zsiga
Vörös Elek Ifj.
Szikszai Horváth Lajos
Dabasi Csorba Gyula
Fórika Jancsi
Dénes Józsi
Pertis Jenő
Gyori Farkas Vince
Dabasi Csorba Dezső
Parádi Józsi
Miskolci Gyori Vince
Berlini Gáspár Lajos
Sáray Elemér Ifj.
Zombori Sipos Sándor Ifj.
Pertis Pál
Sárközy Elemér
Zsolnay Lajos
Kóczé László
Kóczé Gyula
Szikszai Horváth Gyula
Fóris Sándor
Füredi Foszák Fábián
Ritter József
Somogycsurgói Rigó Gábor
Újhelyi Dandás József
Balogh József
Koreny Pista
Pócsi József
Szalay Lajos
Brassói Raduly Lajos
Pápai Vadas Jenő
Debreceni Rácz Jancsi
Magyar táncról
Magyar táncról (2)
Rácz Laci Landlernél
Külföldi karrierek
Cigánymuzsikusok külföldön
Csürkös Tót Ferkó
Csürkös Tót Pál
Csürkös Tót Ferkó Ifj.
Zakariás Tamás
Ruha Béla
Dabasi Farkas Laci
Hamza László
Oláh Jancsi
Párizsi fénykor
Cigánymuzsikusok Párizsban
Cigánymuzsikusok Párizsban (2)
Cigánymuzsikusok Csehszlovákiában
Pihik Jóska
Kolompár Lajos
Danyi Rudi
Farkas Béla
Illés Béla
Bari Erno
Oláh Kálmán
Lévai Dezso
Sági Balogh Ferenc
Farkas Sándor
Galbavy József
Pihik Mátyás
Losonci Rácz Rudi II.
Zsigmondi Gyula
Bundzik L. István
Váradi Jenő
Balog Dezső
Bittó Aladár
Horváth Rudi
Rácz Béla
Pityó Guszti
Csóka Lajos
Friczi Lajos
Putnoki Géza Ifj.
Illés Gyula
Danyi Pál
Csóka Danyi Sándor
Horvát Feri
Putnoki Géza Id.
Cibulka Jóska
Cigányzenészek Romániában, Jugoszláviában
Bura Károly
Káló Géza
Puskás Béla
Nikolics Jova
Bura Géza
Bura Sándor
Konstantinovics Karcsi
Pista Vilmos
Horvát Bartos Jancsi
Gógi Károly
Markovics Jancsi
Gyorgyevits Mita
Rácz Guszti
Dula Jancsi
Körösi Dudus Zoltán
Dula Károly
Vidéki zenészek
Magyari Imre Id.
Debreceni Magyari Béla
Debreceni Magyari Józsi
Csányi Pista
Palócz Kálmán
Kis Csikaló Zsigmond
Debreceni Kiss Béla Id.
Debreceni Kiss Lajos
Purcsi Pepi Ifj.
Lehota Kiss Bandi
Koreny István Id.
Horváth Kálmán
Vörös Misi
Homoki Aladár
Csiliga Rácz Náci
Laki Farkas Jenő
Rácz Géza
Mantu Aladár
Rozsnyói Illés Gyula
Zsákay Laci
Botos Berkes Bertalan
Horváth Sándor
Makkay Béla
Farkas János
Szekszárdi Jónás László
Kiss Kolompár Béla
Lipiter Imre
Munczy Béla II.
Budai István
Orosházi Purcsi Náci
Rácz István
Komáromi Csóni Bujka Jancsi
Pege József
Rácz Norbert
Oláh Rudi
Oláh Imre
Gábor Pista
Horváth Lajos
Cutor Dezső
Horvát Béla
Lakatos Mungó József
Árvai Flóris
Berki Nándor
Lovászi Ferenc
Nagy Józsi
Csollák József
Jónás Jancsi
Farkas Menyus
Horváth József
Horváth Károly
Bordás József
Szénási Géza
Karvaly Gyula
Lakatos Árpád
Balog Suha Dezső
Witzl Károly
Horváth Gyula
Káté Pulu Lajos
Lendvai Lajos
Kóré Dezső
Gyori Lakatos Miska
Pusztai József
Duli Kiss Károly
Keskeny Bandi
Lakatos Bandi
Mágó Károly
Aradi Rácz Károly
Hangonyi Rudas Rudi
Balázs Ferenc
Magyari Géza
Andro Elek
Böszörményi Hajdu Bandi
Kunu István
Horváth Dezső
Rácz Ferenc
Horvát Jancsi
Farkas Laci
Botos Elemér
Boros Jóska
Suki Béla
Dombi Rudi
Rácz Gyula
Kocsandli Kuty Vince
Barát Ferenc
Pápai Nyári Feri
Horváth Jenő
Vadas Gyula
Farkas József
Mezei Lajos
Cigányzenészek képviselői

Markó Miklós: A régi mulató Magyarország - Híres cigányzenészek (1927)
c. albumának betűhív elektronikus változata





       

   

       



          

   



           

   


       


              

  


           

Előszó (részlet)

"E mű szerzője a magyar nemzet legdrágább kincsét, a muzsikát és annak művelőit, a cigányzenészeket kivánja ebben a könyvben megismertetni. Esősorban azokat a zenekarvezetőket mutatja be, kik művészi szárnyakra kelve, a külföldön dicsőséget szereztek a magyar géniusznak. Szükségesnek mutatkozott oly komoly irányu munka, mely megóvja a feledéstől a magyar zene azon jeleseit, kiknek a magyar zene fejlesztésében előkelő szereplés jutott.

Az Album megirására akkor határoztam el magamat, midőn jóakaróm, néhai Nagy Miklós, a „Vasárnapi Újság” szerkesztője, 1896. január havában általam megiratta és kiadta a fővárosi jelesebb cigányzenészek életrajzát. Ugyanez alkalomból, pár héttel későbben, a vidéki primásokat szólitottam fel, de mert késedelmük miatt a következő farsangra maradtuk volna, arcmásukat közlés nélkül visszaadni nem akartam, elhatároztam magamat a rendkivül fáradságos munkára, amit azért nem tartottam hiábavalónak, mert minél hosszabb ideig huzódott az ügy, annál több régi magyar zenész emlékét kutattam ki, amely emlékek különben visszahozhatatlanul sirba szállottak volna azokkal, akik az adatokat nekem szolgaltatni szivesek voltak.

(Az itt fölelevenitett cigányzenészek igen gyengéknek látszanak ugyan hatalmas ellenségeikkel szemben, de mi erőseknek tartjuk őket, mert egy nemzet áll mögöttük. Érdemeik csekélyek ugyan általános zenészeti szempontbó1 itélve, de nekünk becsesek azért, mert a mieink, s többel nem dicsekedhetünk. Ha pedig kicsinysége miatt nem becsüljük meg azt, amink van, nagyobbakra ne tartsunk számot.)"

Markó Miklós



Bihariról:

"Budán a nádori, Pozsonyban az udvari, koronázási és más nemzeti ünnepélyeken ő volt a zenész. Bécsbe is nem egyszer felhívták az udvari bálok alkalmával, s olyankor hangversenyeket is rendezett.
A bécsiek elragadtatva mind játéka, mind szerzeményeinek eredetisége által, őt »ungarischer Beethoven‹‹-nek nevezték. Biharinak volt egy közkedveltségü hallgató magyarja »Bihari nótája, mikor pénze elfogyott.« A »Hadik óbester nótája« valóságos harcidal és úgy hangzik, mint akár egy lovassági támadás, »Huszár verbunkos«-ában pedig a trombita harsonát használja fel két ízben bevégzésnek »Sarkantyús verbunkos«-ában a sok előke úgy hallatszik, mint a sarkantyú pengés, a híres »Hatvágás verbunkos‹‹-ában a villámként felszökellő hegedű-futamok híven jellem-zik huszáraink ismert jeles kardforgatását, míg a »koronációs«, »palatinus« és »primátiális« magyarjaiban megvan a méltóság s az ünnepélyes hangulat. Tánc-nótáiban pedig éppen elérhetetlen volt. Mily hatást tudott kelteni a »Rákóczi«, ››Bercsényi« és »Chlopiczky« nótáival és mily virtuozitással játszotta azokat, az a csodával határos volt.

1815-ben mikor József nádor első nejének nővére Katarina Pawlowna nagyhercegnő, az oldenburgi herceg özvegye Budán időzött, a Margitszigeten nagy ünnepélyt rendeztek tiszteletére s ott Bihari oly hévvel játszta a magyar táncokat, hogy a krónika szerint azok is, kik már sokszor hallották, úgy el voltak ragadtatva, hogy táncolni nem tudtak megbűvöltségükben.

De a Bihari dicsőségének is vége lett egyszer. 1824-ben Hatvan és Gyöngyös közt feldőlt kocsija alá került, mely balkezét örökre bénává zúzta. Nem tudott többé hegedülni. Így aztán egyszerre vége lett mindennek. Társai elhagyták s ő a legvégső nyomorba süllyedt. Unokájával járt koldulni egykori ismerőseihez, kik azonban nem lelkesedtek többé a néma muzsikus iránt. A földre sújtott ember elkeseredett szíve fenekéig, inni kezdett, míg 1828. április 26-án a köszvény és a vízkór megszabadították a nyomortól. Utolsó éveiről Balla Károly ismert író így ír: »Bihari 1826. őszén már igen rosszul nézett ki s kedveskedni akart, rákezdte a »hatvágást« de már csak kéz volt Biharié; a hangok nem."



Bogár Patikárius Ferkó

"Nevezetes temetője Páris városának a Pere la Chaise nevü temető, hol a sok nevezetes halott közt egy világhirü cigánymuzsikus, Patikárius Ferkó is alussza örök álmát, pompás, a régi békeévekben százezer frankba került és fejedelmi művészettel megalkotott siremlék alatt, melyet felesége, a mindhalálig szerelmes Marquis Mária egy ismert milliomos csokoládégyáros leánya állitott neki. Bogár Patikárius Ferkó — fia volt a híres Jézus Patikárus József cimbalmosnak és 1865-ben született Budapesten.

Annak idején Patikárus Ferkó regényes házasságáról sokat beszéltek és a párisi lapok özvegye halála alkalmából hasábokat írtak. Patikárus Ferkó rendkívül képzett cigányzenész volt, aki méltó utódjává lett volna Biharinak, a magyar Orfeusznak, ha ebben korai halála meg nem gátolja. Előbb Budapest előkelőbb helyein játszott, majd 1883-ban bandájával Párisba ment, ahol 1886-ban nőül vette Marquis Máriát, egy ottani csokoládégyár tulajdonosát, akivel boldog házasságban tíz évig élt, Patikárus Ferkó párisi sikereiről valóságos csodákat mesélnek. Igénytelen külsejű ember volt, akit ezért Pesten »Bogár« becéző néven szólítottak, de ha kezébe vette vonóját, mindenkit elbűvölt s a magyar és orosz nótákat olyan kimondhatatlan érzéssel játszotta, hogy a pezsgőtől mámoros párisi urak és orosz hercegek sokszor térdenállva hallgatták. Vladimir orosz nagyherceg egyszer saját udvari különvonatán passzus nélkül Oroszországba vitte Patikárus Ferkót és egész bandáját."