| I M E D I A S K I A D Ó | ||||||||||||||||
| Főoldalra A CD megrendelhető e-mailben (info@imediaskiado.com). Két munkanapon belül postázzuk. Telefon: 20 494 4126 A postaköltség 1 példány esetében: átutalásos számlával 400 Ft, utánvéttel 1000- Ft. Ára: 3400- Ft + postaköltség |
||||||||||||||||
| MILLENNIUMI CIGÁNY KISENCIKLOPÉDIA (CD-ROM) - Átfogó ismertetés a kor híres és megbecsült cigányzenészeiről - Egy cigány néprajz, történelem és irodalom vázlata - A cigány hagyományok, kulturális örökség alapjai |
József főherceg: Cigány nyelvtan 1888. (A bevezetés, valamint Ponori Thewrewk Emil Irodalmi kalauza) Markó Miklós: A régi mulató Magyarország - Híres cigányzenészek (1927) Sztojka Ferenc: A cigányok vándorlása (1886)          
   
 
"E mű szerzője a magyar nemzet legdrágább kincsét, a muzsikát és annak művelőit, a cigányzenészeket kivánja ebben a könyvben megismertetni. Esősorban azokat a zenekarvezetőket mutatja be, kik művészi szárnyakra kelve, a külföldön dicsőséget szereztek a magyar géniusznak. Szükségesnek mutatkozott oly komoly irányu munka, mely megóvja a feledéstől a magyar zene azon jeleseit, kiknek a magyar zene fejlesztésében előkelő szereplés jutott. Az Album megirására akkor határoztam el magamat, midőn jóakaróm, néhai Nagy Miklós, a „Vasárnapi Újság” szerkesztője, 1896. január havában általam megiratta és kiadta a fővárosi jelesebb cigányzenészek életrajzát. Ugyanez alkalomból, pár héttel későbben, a vidéki primásokat szólitottam fel, de mert késedelmük miatt a következő farsangra maradtuk volna, arcmásukat közlés nélkül visszaadni nem akartam, elhatároztam magamat a rendkivül fáradságos munkára, amit azért nem tartottam hiábavalónak, mert minél hosszabb ideig huzódott az ügy, annál több régi magyar zenész emlékét kutattam ki, amely emlékek különben visszahozhatatlanul sirba szállottak volna azokkal, akik az adatokat nekem szolgaltatni szivesek voltak. (Az itt fölelevenitett cigányzenészek igen gyengéknek látszanak ugyan hatalmas ellenségeikkel szemben, de mi erőseknek tartjuk őket, mert egy nemzet áll mögöttük. Érdemeik csekélyek ugyan általános zenészeti szempontbó1 itélve, de nekünk becsesek azért, mert a mieink, s többel nem dicsekedhetünk. Ha pedig kicsinysége miatt nem becsüljük meg azt, amink van, nagyobbakra ne tartsunk számot.)" Markó Miklós Bihariról: "Budán a nádori, Pozsonyban az udvari, koronázási és más nemzeti ünnepélyeken ő volt a zenész. Bécsbe is nem egyszer felhívták az udvari bálok alkalmával, s olyankor hangversenyeket is rendezett. A bécsiek elragadtatva mind játéka, mind szerzeményeinek eredetisége által, őt ungarischer Beethoven-nek nevezték. Biharinak volt egy közkedveltségü hallgató magyarja "Bihari nótája, mikor pénze elfogyott." A Hadik óbester nótája valóságos harcidal és úgy hangzik, mint akár egy lovassági támadás, Huszár verbunkos-ában pedig a trombita harsonát használja fel két ízben bevégzésnek Sarkantyús verbunkos-ában a sok előke úgy hallatszik, mint a sarkantyú pengés, a híres Hatvágás verbunkos-ában a villámként felszökellő hegedű-futamok híven jellemzik huszáraink ismert jeles kardforgatását, míg a koronációs, palatinus és primátiális magyarjaiban megvan a méltóság s az ünnepélyes hangulat. Tánc-nótáiban pedig éppen elérhetetlen volt. Mily hatást tudott kelteni a Rákóczi, Bercsényi és Chlopiczky nótáival és mily virtuozitással játszotta azokat, az a csodával határos volt. 1815-ben mikor József nádor első nejének nővére Katarina Pawlowna nagyhercegnő, az oldenburgi herceg özvegye Budán időzött, a Margitszigeten nagy ünnepélyt rendeztek tiszteletére s ott Bihari oly hévvel játszta a magyar táncokat, hogy a krónika szerint azok is, kik már sokszor hallották, úgy el voltak ragadtatva, hogy táncolni nem tudtak megbűvöltségükben. De a Bihari dicsőségének is vége lett egyszer. 1824-ben Hatvan és Gyöngyös közt feldőlt kocsija alá került, mely balkezét örökre bénává zúzta. Nem tudott többé hegedülni. Így aztán egyszerre vége lett mindennek. Társai elhagyták s ő a legvégső nyomorba süllyedt. Unokájával járt koldulni egykori ismerőseihez, kik azonban nem lelkesedtek többé a néma muzsikus iránt. A földre sújtott ember elkeseredett szíve fenekéig, inni kezdett, míg 1828. április 26-án a köszvény és a vízkór megszabadították a nyomortól. Utolsó éveiről Balla Károly ismert író így ír: »Bihari 1826. őszén már igen rosszul nézett ki s kedveskedni akart, rákezdte a »hatvágást« de már csak kéz volt Biharié; a hangok nem." Bogár Patikárius Ferkó "Nevezetes temetője Páris városának a Pere la Chaise nevü temető, hol a sok nevezetes halott közt egy világhirü cigánymuzsikus, Patikárius Ferkó is alussza örök álmát, pompás, a régi békeévekben százezer frankba került és fejedelmi művészettel megalkotott siremlék alatt, melyet felesége, a mindhalálig szerelmes Marquis Mária egy ismert milliomos csokoládégyáros leánya állitott neki. Bogár Patikárius Ferkó — fia volt a híres Jézus Patikárus József cimbalmosnak és 1865-ben született Budapesten. Annak idején Patikárus Ferkó regényes házasságáról sokat beszéltek és a párisi lapok özvegye halála alkalmából hasábokat írtak. Patikárus Ferkó rendkívül képzett cigányzenész volt, aki méltó utódjává lett volna Biharinak, a magyar Orfeusznak, ha ebben korai halála meg nem gátolja. Előbb Budapest előkelőbb helyein játszott, majd 1883-ban bandájával Párisba ment, ahol 1886-ban nőül vette Marquis Máriát, egy ottani csokoládégyár tulajdonosát, akivel boldog házasságban tíz évig élt, Patikárus Ferkó párisi sikereiről valóságos csodákat mesélnek. Igénytelen külsejű ember volt, akit ezért Pesten »Bogár« becéző néven szólítottak, de ha kezébe vette vonóját, mindenkit elbűvölt s a magyar és orosz nótákat olyan kimondhatatlan érzéssel játszotta, hogy a pezsgőtől mámoros párisi urak és orosz hercegek sokszor térdenállva hallgatták. Vladimir orosz nagyherceg egyszer saját udvari különvonatán passzus nélkül Oroszországba vitte Patikárus Ferkót és egész bandáját." A cigányok különböző neveiről Nálunk : czigány. a legrégibb szótárakban is. (Latinul Ciganus Zsigmond király 1423-; levelében). Czigányokról való historia (1749?): Faraonitákból sok parton marada Ki aztán magának Czigány nevet ada. Magyar családnév gyanánt is előfordul. Péld. Zigan János (Magyar írók. Pest. 1856. 627. lap) és Czigány Károly: Lélek naplója. (Veszpr. 1886.) szerzője. Farao népe. Thaly : Régi vitézi énekek. II. 294. Jókai Magyar nábob, II. 132. Fáy András Ered. meséi 4. kiad. II. 26. 1761. nov. 13. megtiltotta Mária Terézia e nevek további használatát s helyükbe az ujlakosok vagy ujmagyarok (németül Neubauer)-féléket rendelte. Németül a Bánságban: Neubanater. Így tiltotta volt meg 1633. IV. Fülöp a spanyol czigányoknak a gitanos-féle elnevezést. Uj lakos. Nincs meg a szótárainkban. Az 1768-ik évre szóló győri kalendáriomban megjelent értekezésnek a czíme: Az ujlakosok eredete. Uj magyar. Nincs meg a szótárainkban. Gvadányi egyik elveszett művének a czime: Czigány Diaeta, mely Borsodvármegyébe az szendrei pázsiton Siroki Deme vajda praesidiuma alatt tartatott, a midön azon nemzet ujmagyarrá lett. - „Czigány vagy te, ugy-e? Nem én. Uj magyar vagyok. (Igy hítta magát akkor a hű Farao ivadék)." Jókai, A lőcsei fehér asszony. II. köt. „A mi szegény kóborló, nyárban ázó, télben fázó uj magyarjaink" mondja Szász béla, Budapesti Szemle A debreczeni czigány megkivánja, hogy törzsökös magyarnak tekintsék. Tiltakozik az ujmagyar elnevezés ellen: szerinte a zsidó az ujmagyar. (Szücs István közlése.) Uj polgár. Nincs meg a szótárainkban. „Én szegény uj polgár" igy kezdődik Nagy János-nak A kesergő czigány czimű éneke Uj paraszt: Neubauer. Móré. Szintén nincs meg a szótárainkban. Így szólitja a magyar ember a czigányt. A czigány móro „barát, pajtás" főnévnek a vocativusa. A finneknél: mustalainen, azaz: „feketeföldi". Más neve ott nincs. Svédországban, Dániában s Németország némely vidékén a czigányt tatárnak nevezik. Svédül tattare =tatár és czigány, tatterska= czigánynő. Dánul tater=czigány, vagy pedig Böhmer, mint francziául bohémien, A magyarországi czigánynemzetségek ősei Sztojka szótára 191-197. szerint („szóhagyomány" alapján?): Belevendi, Bogostyó, Csámbléstyi, Csiriklyi, Csékéstyi, Gráncséstyi, Gyorgyi, Jánéstyi, Kázákéstyi, Kékéránó, Kokolyó, Kopécséstyi Ráfáel, Kozákéstyó, Kucsuj, Lilis, Mánulábu, Moszkulya, Nénéka, Pápárungá, Patrinar? Piráncza, Piránczestyi, (Belevendi felesége Piránczéstyi Vorzsa), Pizsánó, Porizinás? Puja, Pujéstyi, Purcza, Rafaj, Rofojka, Ruva, Satarovics? Sztojka Pál, Tutéstyi, Zdrávunó. A legrégibb s legnépesebb debreczeni czigány családok nevei: Bangó, Berki, Balog, Boka, Buga, Kacsari, Sivó, Zanbó (Szűcs István közlése). XVI. századbeli oláh czigány nevek: (1536-ból) Gáde (a mai oláh nyelvben annyi, mint hóhér); Surmu, Zsityá, Badina, Paul, Baía, Manzsina, Zsjurzsju (= olasz Giorgio), Armjanka (nőnév). 1545-ből valók: Bordja, Kurki, Jóva, Szrábul, = Szarbul, Ricsa, Lupse, Miia, Kaleva, Korunga, Goblicza. 1576-ból: Tiganus (= czigányka). 1579-ből: Bobistyánul, Florjá, Gonczu, Boinjá, Piszkinia, Kuka, Ungurjanul (= magyarországi), Hrúz, Vulján, Kopacs, Zsura, Fera. 1583-85-ből Oprea. |
|||||||||||||||
|
Kiadványunk a magyarországi cigányokkal foglalkozó, a millennium körül keletkezett szövegek digitális újrakiadása. (CD-ROM)
Értékes, máig nélkülözhetetlen és nehezen hozzáférhető anyagok. Tartalmazza: 1. A Habsburg József főherceg Cigány nyelvtanához (1888) az akadémia által készíttetett kiegészítést, ami egy tematikus irodalomlista, de mivel össze is foglalja az egyes témákban a tudnivalókat, valójaban egy kisenciklopédia. Tiszteletre méltóan teljes áttekintést nyújt a cigányok történetéről, kultúrájáról, szokásairól. 2. A Markó Miklós újságíró által kiadott albumot a kor ismert cigányzenészeiről (1896 ill. 1927), több mint 350 ismert cigányzenész rendkívül érdekes életrajzát, pályafutásának ismertetését. 3. A Nagyidai Sztojka Ferenc szótárszerkesztő, költő és műfordító által irt "A cigányok vándorlása" című verses elbeszélő költeményt (1886), amely mindenképpen a magyarországi cigány irodalom egyik első megnyilvánulása.
Rendelje meg most! - emailen: info@imediaskiado.com - telefonon: 20 494 4126 (Lóczy István)
Ára 3400- Ft + postaköltség
Miért fontos ezeknek a szövegeknek az újrakiadása? Napjaink egyik legsúlyosabb problémáját a cigány lakosság leszakadása, elkülönülése és a többség általi elutasitása, megbélyegzése jelenti. Ezzel együtt a cigányság nemzetté válásának folyamata is érzékelhető. A probléma rendezetlenségének beláthatatlan következményei lehetnek. Ezekben a szövegekben egy olyan korszak tárul fel, amikor az ezeréves Magyarország nemzeti öntudatának tetőfokán főhercegek, arisztokraták, nemesemberek fogadták el és becsülték meg a cigányok kultúráját, olyan személyiségek, akik ma a magyar nemzeti arcképcsarnok részei. Bihari ("a legnagyobb magyar zeneszerző"), Cinka Panna es Dankó Pista: a köztudatban a magyar zene már régóta a cigányzenével volt egyenlő, és a cigányok a magyar nemzeti érzés, a magyar nacionalizmus fontos, nélkülözhetetlen kifejezői voltak.
Kiadványunk célja olyan személyiségek bemutatása, akik mind a cigány, mind a magyar nemzeti kultúra részei, büszkeségei. Egy korszak felidézése, amikor a cigányok a magyar nemzeti kultúra részei voltak, miközben megtartották saját hagyományaikat, kulturális jellegzetességeiket. Egy olyan korszakot szeretnénk felidézni, amely távolról sem problémamentes ugyan, de - és ismét hangsúlyozni kell, hogy a magyar nacionalizmus "ünnepi éveiben" - alapvetően a megértésre törekedett, a közös dolgok hangsúlyozására.
A szövegek egyrészt fontosak a magyarországi cigány hagyományok megértéséhez. Másrészt jól érzékeltetik, hogy a cigány kultúra a magyar nemzeti tudat, a magyar nemzeti hagyomány elválaszthatatlan részét jelenti, ami nélkül a magyar kultúra is csonka.
Részletes tartalomjegyzék: 1. A József főherceg Cigány nyelvtanához összeállított "kisenciklopédia" (1888):
Az ind nyelvek származása Általános könyvészet Cigányok nevei Statisztika Anthropologia Élelmük Öltözékük Lakásuk Családi életük Betegség, halál, temetés Vallásuk Jellemző foglalkozásaik Kovácsmesterség Aranymosás Halászat, lókereskedés Hóhér, sintér Jóslás, varázslás Tolvajlásról, koldulásról Gyermekrablás vádja Történetük Kis-Egyiptom Vándorlásukról A cigányok osztályozása Politikai szervezetük A cigány vajdaság A cigányok beilleszkedése Cigányokról hozotttörvények A cigányok vajdaságáról A cigánykérdés Hadi szolgálatukról Vegyes történeti adatok A cigány nyelv A Kolozsvári kézirat A Jászóvári kéziratok A Gelsei kéziratok József főherceg kéziratai Miklosich kéziratai Cigány fordítások Népköltészet A Farao-ének Magyar és cigány zene A magyar zene eredete Híres cigányok Cigány írók Cigány főtisztek Állítólag cigányok A cigányok mint az irodalom tárgya Szépirodalom Finn Német Dán Norvég Németalföldi Angol Olasz Francia Spanyol Román Orosz Lengyel Horvát Szerb Görög és albán Latin Cigány témájú festmények - magyarok Cigány témájú festmények - külföldiek Operák, balettek Egyéb zeneművek
2. Cigányzenészek albuma (1896 és 1927)
Körülbelül 350 ismert cigányzenész arcképe, életrajza, a 18. századtól 1927-ig naprakészen Érdekesek es tiszteletre méltóak maguk a szemelyiségek: tehetséges és szorgalmas, saját erejükből feltörekvő emberek, akiknek tehetségét az arisztokrácia, a Habsburg királyi család is elismerte. Hazai es nemzetközi sztárokkal ismerkedhetünk meg, köztük elképesztő londoni, párizsi és amerikai karrierekkel. Nagy fényképanyaggal!
3. Nagyidai Sztojka Ferenc: A cigányok vándorlása
(1886) Elbeszelő költemény a népvándorlástól a 19. századig Kiegészítő szövegekkel a cigányok nemzetségeiről,
szokásairól. |
||||||||||||||||