Jankó János (Pest, 1868–Borszék, 1902)

néprajzkutató. A bp.-i egy.-en földrajzi tanulmányokat folytatott. 1890-ben az angol és francia föld- és néprajzi intézményeket tanulmányozta. 1894-ben az MNM néprajzi osztályán (Néprajzi Múz.) dolgozott, majd annak osztályig.-ja lett. Beutazta Mo.-ot és megbízásra elvégezte az ezredéves kiállítás néprajzi falujának építési munkálatait. Oroszo.-i néprajzi gyűjteményeket tanulmányozott (1896). Tobolszkban 1898-ban három hónapon át néprajzi és embertani gyűjtést végzett az Ob és Irtis vidékén az osztjákok (chantik) között. Megírta Kalotaszeg, Torockó és Aranyosszék, valamint a Balatonmellék néprajzi monográfiáját, és egy összehasonlító tematikus feldolgozást készített a halászatról. Hagyatékának tanúsága szerint a samanizmus monografikus feldolgozására készült. Székelyföldi gyűjtőúton érte korai halála. Korának egyik legsokoldalúbban képzett, nagy nemzetközi tapasztalattal és jó terepismerettel rendelkező magyar etnográfusa volt. Megalapozta a tudományos igényű mo.-i néprajzi muzeológiát. Tudományos kutatóhellyé szervezte az addig korszerűtlen szemlélettel vezetett Néprajzi Múzeumot. Hazai megindítója volt az anyagi kultúrában az összehasonlító kutatásoknak, azon belül elsősorban a finnugor összehasonlító vizsgálatoknak. Néprajzi tájmonográfiái komplex – nyelvi, antropológiai, földrajzi adatokra is támaszkodó – szemléletet honosítottak meg. Rendkívül sokat és nagy munkabírással dolgozott, hogy eredményei nem egy esetben elhamarkodott következtetéseken alapulnak, az a korabeli tudományos színvonallal is magyarázható. – F. m. Javaslat a néprajzi kiállítás ügyében (Bp., 1891); Kalotaszeg magyar népe (Bp., 1892); Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe (Bp., 1893); Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja (Bp., 1897); A néprajzi gyűjtemény leírása (Zichy Jenő gr. kaukázusi és középázsiai utazásai, I. Bp., 1897); A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig, 1900); A Balaton melléki lakosság néprajza (Bp., 1902). – Irod. Ortutay Gyula: J. J. (Halhatatlan népköltészet, Bp., 1966); Balassa Iván: J. J. (Ethn., 1968).

(Idézet a Magyar Néprajzi Lexikonból)